Jelli Pali írásban válaszolt néhány kérdésünkre a kreatív munkájával kapcsolatban. Pali első sorban olyan különleges anyagokból készít táskákat, mint a vitorla, a teherautóponyva vagy a biztonság öv.

Hogyan indult el a pályafutásod? Mikor és hogyan kezdted el a márkád felépítését?

Középiskola alatt kezdtem el táskákat csinálni magamnak és az imserőseimnek. Jó pár táska után éreztem, hogy már lassan nevet kéne adni a projektnek, az egyik barátom ötlete volt a Paul J és tulajdonképpen így jött létre a márka

Rendelkezel-e valamilyen designer, vagy hasonló jellegű szakképesítéssel?

Autodidakta módon kezdtem, de egy idő után éreztem, hogy ez nekem kevés, több szaktudást szeretnék a jobb táskák érdekében. Ez után tanultam bőrdíszművességet és az egyetemen is ruha és bőripari mérnök szakon végeztem.

Mióta dolgozol kreatív munkaterületen?

2009-ben csináltam az első táskámat, de már előtte is kreatív, alkotó személyiség voltam.

Van-e valamilyen konkrét elv, amit követsz a munkád során? 

Az esztétikus megjelenés, funkcionalitás mellett a tartós, időtálló termékek előállítása a célom.

Hogy érzed, van-e, ami a munkádat kifejezetten segíti, vagy éppen gátolja?

Gépek és kapcsolatok terén van háttértámogatás a családból, viszont nyilván az anyagi lehetőségeim korlátot jelentenek.

Mi a motivál a munkád során? Változott-e mindez az évek akatt?

A bennem rejlő alkotási vágy kiteljesítése, egyedi igények, problémák megoldása. Nagy motivációt jelent, hogy a vásárlóim speciális, egyedi igényeit tudom kielégíteni, és ez a kezdetektől megvan, de kellett egy idő mire ezt felismertem.

Mi alapján szoktál tervezni? 

Látok egy jó ötletet, amit továbbfejlesztek, vagy épp szükségem van valamilyen táskára, vagy a megrendelő alap elképzeléseit fejlesztem tovább, dolgozom ki, nyílván közben figyelem valamelyest a nemzetközi táska trendeket.

Van-e valamilyen konkrét marketingstratégiád?

Jelenleg a Paul J egy alvó projekt, nem reklámozom magam különösebben, így is megtalálnak a megrendelőim.

Milyen platformokon árusítod a termékeidet?

Facebookon vagyok jelen, és van egy honlapom, általában ezeken keresztül érnek el a megrendelőim.

Hogyan határoznád meg a célközönségedet?

Olyan emberek, akik igényesek a táskájukra, és hajlandóak a minőséget, egyediséget megfizetni.

Hogyan kell elképzelni az alkotási folyamatokat? Egyedül dolgozol?

A rendelésfelvételt, vásárlókkal való kommunikációt, tervezést, modellezést, gyártást én csinálom. Fotózásba, grafikai munkákba besegítenek az ezeken a területeken dolgozó barátok. Anyag és kellékbeszerzést, és néha a technológiai fejlesztést a bátyámmal közösen csinálom (ő is ezen a területen dolgozik).

Hol születnek ezek a mesés táskák?

Van itthon egy rendesen felszerelt külön műhelyem, különböző speciális gépekkel, sok-sok kellékkel, anyaggal. A táska paramétereit általában személyesen szoktam leegyeztetni, anyagminták, mintatáska alapján. Utána megtervezem a táskát, bemodellezem, majd kiszabom és elkészítem.

Milyen folyamaton megy át egy képzeletben megvalósított táska megvalósult darab árusításáig?

Ha új, általam tervezett modell, akkor vagy sokáig (több hónap-év) tervezgetem, gyűjtöm az inspirációt, ötletet, vagy pár nap alatt összerakom az egészet, éppen ahogy jön. Leírom az alap dolgokat, mi férjen bele, milyen zsebek legyenek rajta, benne, milyen legyen a formája, anyaga, kellékei, majd ezeket összegyúrom, kimodellezem, ha kell, beszerzem hozzá a szükséges anyagokat és megvalósítom.

Designerek, tervezők között milyennek érzed a viszonyokat? Van-e kapcsolattartás köztetek?

Nyilván megvan a szakmai köröm, amiben mozgok, akikkel néha eszmecserét folytatok, összedolgozunk, megbeszéljük, hogy kinek éppen mi a projektje stb. Szerintem enélkül elég nehéz alkotni.

Képek forrásai: Breuer Lucas